A H.264 kodek a YouTube és Video platformok alapjául szolgál, vagy legalábbis régebben ez mindenképpen igaz volt. A formátumot az MPEG-4 Part 10 (AVC) standard részeként fejlesztették ki, amelyet az ISO/IEC és az ITU-T együttműködésével dolgoztak ki. Az első végleges verziót még 2003-ban jelentették be.
Mindenki ismeri, aki kicsit foglalkozik a videózással, akár csak hobbi szinten. Ezt használják a streaming szolgáltatók, okostelefonok és online felületre dolgozó videószerkesztők is. Pedig, valójában egy veszteséges tömörítési eljárást használ, ami feleslegesen nehezíti az utómunka folyamatokat is.
A H.264 még mindig a legelterjedtebb formátum. A H.264 nagyon hatékony a videó tömörítésében, és alacsony adatátviteli sebességű hálózatokon is jó minőséget biztosít, de!
Az H.265 (HEVC) az H.264 utódja, amely továbbfejlesztett videótömörítési technológiát használ. Az H.265 képes nagyon magas minőségű videót létrehozni alacsony bitrátával, ami azt jelenti, hogy a videók nagyon kicsi méretűek lehetnek, miközben ugyanazt a minőséget biztosítják. Az H.265 támogatja a 8K és 4K videókat is. Igaz a 8K tartalom fogyasztói oldala még elég hiányos.
Végülis de. Támogatja a 4K videót a H.264 is, de a 4K videók tömörítésekor az H.264 kódoló nagyon magas bitrátát igényel, hogy jó minőségű videót biztosítson. Az H.264-et úgy tervezték, hogy alacsonyabb bitrátával tömörítse a videókat, de akkor még nem kellett számolni 4K felbontással. A H.265 (HEVC) kódoló formátumot ezért fejlesztették ki utána.
Jól látható, hogy az újabb MILC kamerákban is egyre jelennek meg a H.265 kodekek, így több nyersanyagot tudunk rögzíteni a kártyákra.
Személyes megjegyzés, hogy nem szeretem egyik kodeket sem. Ha lehet akkor BRAW vagy ProRes-t használok, amik intraframe kodekek, ami minden képkockát külön kódol és minden képkocka tartalmaz minden információt. Előnye, hogy könnyebben szerkeszthető, hátránya, hogy sokkal több helyet foglal. De sokkal.
A H.264 ésH.265 kodekek interframe kodekek, ami azt jelenti, hogy kulcskocák közötti frameken csak az előző frame-hez képest történt változásokat tárolják, és abból kell mindig kiszámolni a következő képet, ezért terhelik jobban a számítógépeket. Nehezebben szerkeszthető, de kevesebb helyet foglalnak.
A fentiekből világosan látszik, hogy gyártásra való az intraframe technika és végtermékre kiváló az interframe kódolási technika.
Hatékonyabb, az biztos. Először DJI drónban találkoztam vele, és nagyon megsiratta az akkori PC-m, ami azt jelenti, hogy akadozott a vágás közben is a nyersanyag. Viszont, a célját teljesíti.
Az H.265 kódolóval tömörített videók általában kisebb méretűek, mint az H.264 kódolóval tömörített videók, ami lehetővé teszi a videók tárolását és továbbítását alacsonyabb adatátviteli sebességen is. Ennek köszönhetően az H.265-ös videók több platformon, mint például az okostelefonok, a táblagépek, a streaming szolgáltatások és az internetes videók tömörítésére is alkalmazható, vagyis leváltja a H.264-et.
Nos, vélhetően a H.264 még sokáig használatban lesz, tekintve, hogy széles körben elterjedt és nagyon hatékony, de fokozatosan váltja majd le a helytakarékosabb, de számításigényesebb H.265. Ez alapján feltehetném a kérdést, hogy a jövőben miből lesz több? Tárhelyből vagy számítási kapacitásból? Az lesz az olcsóbb, és az azt támogató kodek terjed el jobban.
aces alkalmazottból vállalkozó colorist esettanulmány videó film finalcut h264 h265 lnkedIn videó marketing videó mennyibe kerül egy videó mozgóképipar profi videókészítés reklámfilm színezés toborzó videó utómunka videó videógyártás videó gyártás videó készítés videókészítés videó marketing videósorozat videó ára videó átadás youtube algoritmus
